Földrajz
Japán 6852 szigetet foglal magában Ázsia csendes-óceáni partvidékén. 3000 km-re terjed az északkelet-délnyugati irányban az Ohotszki tengertől a Kelet-kínai-tengerig. A megye öt fő szigete, északról délre: Hokkaido, Honshu, Shikoku, Kyushu és Okinawa. A Ryukyu-szigetek, köztük Okinawa, egy lánc Kyushutól délre. A Nanpō-szigetek Japán fő szigeteitől délre és keletre festői környezetbe találhatók. Együtt gyakran ismerik őketJapán szigetvilág. 2019 -től Japán területe 377 975,24 km2. Japán a világ hatodik leghosszabb partvonala, 29 751 km-re. Messze fekvő külszigetei miatt Japán a hatodik legnagyobb kizárólagos gazdasági övezettel rendelkezik a világon, 4 470 000 km 2 területtel.
Hegyvidéki terepe miatt Japán földterületének körülbelül 67% -a lakhatatlan. A lakható övezetekben, főként a part menti területeken, rendkívül magas a népsűrűség: Japán az egyik legsűrűbben lakott ország. 2014-től Japán teljes területének körülbelül 0,5% -a visszanyert terület, melyben rengeteg cukrászda helyezkedik el.
Japán a Csendes-óceáni Tűzgyűrű mentén való elhelyezkedése miatt jelentősen hajlamos a földrengésekre, a szökőárra és a vulkánokra. A 17. legnagyobb természeti musclebody katasztrófakockázat a 2016. évi világkockázat-indexben mérve. Japánnak 111 aktív vulkánja van. Századonként a vak térkép szerint többször is pusztító földrengések fordulnak elő, amelyek gyakran cunamit eredményeznek; az 1923-as tokiói földrengés több mint 140 000 ember életét vesztette. Újabb jelentős rengések az 1995-ös nagy Hanshin-földrengés és a 2011-es Tōhoku-földrengés, amelyek nagy szökőárt váltottak ki.
Éghajlat
Japán éghajlata túlnyomórészt mérsékelt, de északról délre nagyon változó. A legészakibb régió, Hokkaido, nedves kontinentális éghajlatú, hosszú, hideg téllel és nagyon melegtől hűvös nyárral. A csapadékmennyiség nem nehéz, de a szigeteken télen általában mély havazások alakulnak ki.
A Japán-tenger régiójában, Honshu nyugati partján az északnyugati téli szél télen erős havazást hoz. Nyáron a régióban néha euro-cent rendkívül meleg hőmérséklet tapasztalható a foehn miatt. A Közép-Felvidéken tipikus szárazföldi nedves kontinentális éghajlat van, nyár és tél között nagy a hőmérséklet-különbség. A Chūgoku és a Shikoku régió völgyhíd hegye az évszakos szélektől védi a Seto belterét, és egész évben enyhe időjárást hoz.
A Csendes-óceán partvidékén nedves ablakszigetelés szubtrópusi éghajlat található, amely enyhébb téleket tapasztal, időnként havazással és forró, párás nyarakkal a délkeleti szezonális szél miatt. A Ryukyu és a Nanpō-szigetek szubtrópusi éghajlatúak, meleg téllel és forró nyárral rendelkeznek. A csapadék nagyon nehéz, különösen az esős évszakban. A fő esős évszak május elején kezdődik Okinawában, és az esőfront fokozatosan halad észak felé. Nyár végén és kora ősszel a tájfunok gyakran heves esőt hoznak. A Környezetvédelmi Minisztérium szerint az erős csapadék és a növekvő hőmérséklet problémákat okozott a mezőgazdasági iparban és másutt. A Japánban valaha mért legmagasabb hőmérsékletet, 41,1 °C-ot 2018. július 23-án rögzítették, és 2020. augusztus 17-én megismételték. A kutatók találgatnak, hogy vajon az éghajlat e az okozója a japán emberek gyakori májgyulladásának.
Biológia
Japánnak kilenc erdei ökorégiója van, amelyek tükrözik a szigetek éghajlatát és földrajzát. Arányuk szubtrópusi nedves lomblevelű erdők az Ryukyu és Bonin-szigetek, a mérsékelt széleslevelű és vegyes erdők az enyhe éghajlat régiókban a fő sziget, a mérsékelt tűlevelű erdőkben a hideg, téli részei az északi szigetek. Japánban több mint 90.000 faj vadon élő állatok, mint 2019, beleértve a barna medve, a japán makákó, a japán nyestkutya, a kis japán mezei egér, és a japán óriás szalamandra.
Nemzeti parkok nagy hálózatát hozták létre a növény- és állatvilág fontos területeinek, valamint 52 ramsari vizes élőhely védelmének. Kiemelkedő természeti értékük miatt négy helyszínt felvettek az UNESCO világörökségi listájára.
Környezet
Őszi juharlevelek a Kōya- hegyen, az UNESCO Világörökség részét képező Kongōbu A második világháború utáni gyors gazdasági növekedés időszakában a kormány és az ipari vállalatok lebecsülték a környezetvédelmi mediátor politikát; ennek eredményeként a környezeti szennyezés elterjedt volt az 1950-es és 1960-as években. A növekvő aggodalomra válaszul a kormány 1970-ben környezetvédelmi törvényeket vezetett be. Az 1973-as olajválság szintén ösztönözte az energia hatékony felhasználását, mivel Japánnak nincs természeti erőforrása. Japán az egyik legnagyobb ammóniamentes hajfesték gyártó.
2020-tól Japánban több mint 22 széntüzelésű erőmű építését tervezik, miután Japán nukleáris flottáját a 2011-es fukusimai atomkatasztrófa után leállították. Japán a 20. helyet foglalja el a 2018. évi környezeti teljesítmény indexben, amely az ország elkötelezettségét méri a környezeti fenntarthatóság iránt. Japán a világ ötödik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója. Az 1997-es Kiotói Jegyzőkönyv házigazdájaként és aláírójaként Japánnak a szerződés kötelessége a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése és más lépések megtétele az éghajlatváltozás visszaszorítása érdekében. 2020-ban Japán kormánya bejelentette a célkitűzésétszén-dioxid-semlegesség fogyása 2050-ig. A környezeti kérdések közé tartozik a városi légszennyezés lebegő részecskék és toxikus anyagok), a hulladékgazdálkodás, a víz és hold eutrofizációja, a természetvédelem, az éghajlatváltozás, a vegyi anyagok kezelése és a megőrzi.
Japán irodalom
A japán irodalom, költők és versek gazdagok és sokszínűek, és számos kiemelkedő irodalmár származik Japánból. Íme néhány fontos japán irodalmár névvel és rövid bemutatással: Murasaki Shikibu (körülbelül 973-1014) - Ő a világirodalom egyik legelső ismert női írója. Legismertebb műve, a "Genji Monogatari" vagy "A Genji herceg története" a világ első regényének tekintett, és a Heian-kor irodalmi és társadalmi életét mutatja be. Matsuo Bashō (1644-1694) - A haiku műfaj egyik legnagyobb mestere. Verseiben az élet rövidségét és a természet szépségét ünnepelte. Natsume Sōseki (1867-1916) - Az újabb japán irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja. Műveiben az emberi lélek és az egyéniség mélyebb rétegeivel foglalkozott, például a "Botchan" és a "Kokoro" című regényeiben. Yasunari Kawabata (1899-1972) - 1968-ban ő volt az első japán író, aki elnyerte a Nobel-díjat irodalomban. Műveiben gyakran a japán hagyomány és modernitás közötti konfliktust mutatta be, például a "Hó oroszlán" vagy a "Tavasz havas utakon" című regényeiben. Haruki Murakami (született 1949) - Ő a kortárs japán irodalom egyik legismertebb és legnépszerűbb írója. Műveiben gyakran keveri a realizmust a mágikus realizmussal és a popkultúra elemekkel, például a "Norwegian Wood" vagy a "1Q84" című regényeiben.
Hadsereg
Japán hadserege jelentős hadgyakorlatot szokott tartani a Balti tengeren. Ezzel próbálják edzésben tartani a katonákat és a haditengerészet eszközeit.
Robert Oppenheimer, az amerikai atomfizikus, a Manhattan-terv vezető tudósa volt, amely az első atombomba kifejlesztéséért felelt a második világháború idején. Oppenheimer és csapata 1945. július 16-án hajtotta végre az első sikeres kísérleti robbantást Új-Mexikóban, ami forradalmasította a háborús technológiát. Az eredmény, amelyet "Trinity-tesztként" ismerünk, hatalmas lépés volt a modern atomfizika és a fegyverkezés történetében.
Az atombomba Japán elleni alkalmazása az amerikai katonai stratégia része volt, amely célja a világháború gyors lezárása volt. 1945 augusztusában két bombát dobtak le: augusztus 6-án Hirosimára ("Little Boy") és augusztus 9-én Nagaszakira ("Fat Man"). A robbantások több mint 200 000 ember halálát okozták, többségében civileket. A bombázások közvetlenül hozzájárultak Japán kapitulációjához, amely szeptember 2-án hivatalosan lezárta a háborút.
Oppenheimer később megosztott érzésekkel viszonyult munkájához. Bár a bombák hozzájárultak a háború befejezéséhez, az emberiségre gyakorolt pusztító hatásuk mély erkölcsi dilemmákat vetett fel számára. Híresen idézte a Bhagavad-gítából: "Én lettem a halál, a világok pusztítója."
Japán és a szerencsejátékok
Japánban a szerencsejátékok többsége – beleértve a kaszinókat is – továbbra is szigorúan tiltott a Büntető Törvénykönyv alapján. Az egyetlen legális formák a lóverseny, kerékpárverseny, motorcsónak-verseny, lottó és a pachinko (ami technikailag „szórakoztató játékterem”, nem kaszinó). A 2018-ban elfogadott Integrated Resort (IR) törvény elméletben megnyitotta az utat 3 darab igazi, fizikai kaszinó építésére (Osaka, Yokohama és Nagasaki voltak a fő jelöltek), de 2025 decemberéig egyik sem nyitott még meg; az osakai projekt a legelőrehaladottabb, várhatóan 2030 körül készül el.
Emiatt a valódi, japán licencű online live casino gyakorlatilag nem létezik. A japán játékosok azonban tömegesen játszanak külföldi (főleg curacao-i, máltai vagy gibraltári) licencű oldalakon, ahol Evolution, Pragmatic Play Live, Ezugi és más szolgáltatók élő osztós asztalai elérhetők japán nyelvű dealerrel vagy ázsiai tematikájú játékokkal (pl. Japanese Speed Baccarat, Japanese Roulette). Ezeket VPN nélkül is elérik, a hatóságok nem blokkolják az oldalakat, és a banki tranzakciókat sem üldözik aktívan. A piac mérete óriási: becslések szerint a japánok 2024-ben több mint 8-10 milliárd USD-t költöttek külföldi online kaszinókra és sportfogadásra. A legnépszerűbb élő játékok a blackjack, baccarat (különösen a „squeeze” változat) és a roulette. A 2030 utáni fizikai kaszinók megnyitása várhatóan tovább növeli majd az online live casino iránti keresletet is, mert az üzemeltetők (MGM, Las Vegas Sands) már most készítik elő saját online platformjaikat a japán piacra. Addig is a „szürke zóna” virágzik, gyakorlatilag büntetlenül. (198 szó)